Színlátás
Az élőlények a színlátás segítségével képesek megkülönböztetni a tárgyakat annak felületéről visszaverődő fény hullámhossza alapján. A színek különböző tulajdonságaik alapján mérhetők, határozhatók meg. Valójában a színek érzékelése személyes élmény, amelynek során az agyunk reagál a szemünkön keresztül beérkező ingerekre. Az emberi szem a színeket az ideghártyában lévő csapok (foto receptorok) segítségével fogja fel. Minden ember másként látja a tárgyakat.
Például érdekes következtetésre jutottak egy Namibiában élő törzs, a Himba népcsoport vizsgálata során, amiből azt a következtetést lehetett levonni, hogy a színeket másképp kategorizálják a legtöbb európaitól. Így a zöld szín jóval több árnyalatát tudták megkülönböztetni, ami számunkra szinte észrevehetetlen. A színlátás attól is függ, hogy az adott tárgy milyen környezetben van. Ha mondjuk egy fehér papírt kék, rózsaszín vagy ibolya fény alá helyezik leginkább kékesen, rózsaszínű vagy lila árnyalatban érzékeli az emberi agy. Ezt az úgynevezett színkonstanciának (konstancia=állandóság) köszönhetjük, ami az agyunk azon képessége, hogy a környező világ, és ezáltal a retinán keletkező kép nagyfokú változásai ellenére is, állandónak látjuk a tárgyakat.
Például érdekes következtetésre jutottak egy Namibiában élő törzs, a Himba népcsoport vizsgálata során, amiből azt a következtetést lehetett levonni, hogy a színeket másképp kategorizálják a legtöbb európaitól. Így a zöld szín jóval több árnyalatát tudták megkülönböztetni, ami számunkra szinte észrevehetetlen. A színlátás attól is függ, hogy az adott tárgy milyen környezetben van. Ha mondjuk egy fehér papírt kék, rózsaszín vagy ibolya fény alá helyezik leginkább kékesen, rózsaszínű vagy lila árnyalatban érzékeli az emberi agy. Ezt az úgynevezett színkonstanciának (konstancia=állandóság) köszönhetjük, ami az agyunk azon képessége, hogy a környező világ, és ezáltal a retinán keletkező kép nagyfokú változásai ellenére is, állandónak látjuk a tárgyakat.
KÜLÖNBÖZŐ FELFOGÁSOK: A színek érzékelése nagyon komplex folyamat. Az emberi agy a prizmával felbontott fehér fény színei közül a vörös, kék és zöld alapszínek megfelelő arányú keverékéből állítja elő az összes színt. Eszerint a retinában háromféle csapsejt van, amelyek a bennük lévő különböző festékanyagoktól függően a látható fény hosszú (piros), közepes (zöld) vagy rövid (kék) hullámhosszúságú tartományába eső fényre érzékenyek. Az inger hatására ezeknek a sejteknek az együttes jele “keveri ki” azt a színt, amit végül érzékelünk, gyakran L (long, azaz hosszú), M (medium, azaz közepes) vagy S (small, azaz rövid) csapoknak említik őket. Azonban azok az emberek is, akik nem színvakok, különböző árnyalatokban látják a színeket. Így félreértések lehetnek attól függően, hogy az agy éppen hogyan reagál. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy minden színt másképp látnak az emberek, de az adott környezet nagyban befolyásolhatja a színlátásunkat.
szín, színlátás, agy, színészlelés, hullámhossz, látóideg, színkonstancia, színvakság